A gépi látórendszer hat világítási technológiája:
(1) Általános célú világítás
Az általános világítás általában gyűrűs vagy pontszerű világítást használ. A gyűrűs lámpák egy elterjedt általános világítási módszer, amely könnyen a lencsére szerelhető, hogy megfelelő megvilágítást biztosítson a diffúz felületeken.
(2) Háttérvilágítás
A háttérvilágítás egy fényforrás elhelyezése egy tárgy hátulján a kamerához képest. Ez a világítás nagyon különbözik a többi világítási módszertől, mivel a kép a beeső fényt elemzi, nem pedig a kibocsátott fényt. A háttérvilágítású világítás erős kontrasztot hoz létre. Háttérvilágítás alkalmazásakor a felület jellemzői elveszhetnek. Például meg lehet mérni egy érme átmérőjét háttérvilágításos technológiával, de nem lehet meghatározni az érme elejét és hátulját.
(3) koaxiális világítás
A koaxiális világítás egy tárgy felületére a kamera tengelyével megegyező irányban világító fény. A koaxiális világítás egy speciális félig visszaverő tükröt használ, amely a fényforrást a fényképezőgép lencse tengelye felé tükrözi. A félig visszaverő tükrök csak olyan fényforrásokat engednek át, amelyek a lencsére merőleges felületről verődnek vissza. A koaxiális világítás hasznos a tükröződő felületű lapos tárgyak egyenletes megvilágítására. Lehetőség van a felület Szögben változó részei kiemelésére is, mert a fényképezőgépre nem merőleges felületről visszaverődő fény nem jut be az objektívbe, így a felület sötétebb lesz.
(4) folyamatos szórt világítás
Folyamatos szórt megvilágítást alkalmaznak a tükröződő vagy összetett szögű felületeken. A folyamatos szórt világítás félgömb alakú egyenletes megvilágítást használ az árnyék és a tükröződés csökkentésére. Ez a világítási módszer nagyon hasznos az áramköri kártya megvilágításához. Ezzel a fényforrással egyenletes megvilágítás érhető el a 170 fokos szilárdsági szög tartományban.
(5) Sötét tartományvilágítás
A sötét tartomány megvilágítása az objektum felületéhez képest alacsony szögben történő megvilágítás. Használjon fényképezőgépet egy üvegtükör felvételéhez úgy, hogy az a látóterében legyen. Ha a fényforrás látható a látómezőben, akkor ez erős tartományvilágításnak minősül. Ellenkezőleg, ha a fényforrás nem látható a látómezőben, az sötét tartományú világítás. Ezért az, hogy a fényforrás erős vagy sötét megvilágítású, a fényforrás helyétől függ. A sötét tartományvilágítást általában olyan felületek megvilágítására használják, amelyeken kiemelkedések vagy felületi textúraváltozások vannak.
(6) strukturált fény
A szerkezeti fény egy bizonyos geometriai alakú (például vonal, kör, négyzet) tárgy felületére vetített fény. A strukturált fény általában lézereket vagy száloptikai forrásokat foglal magában. A strukturált fény segítségével mérhető a kamera és a fényforrás távolsága.
Számos alkalmazásban többféle világítási technikára van szükség ahhoz, hogy a látómező különböző jellemzői eltérő kontrasztot mutassanak.